Skip to Content

Tágas Tér Egyesület számlaszáma: 53200077-11089225 Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet

Mindenkit szeretettel várunk istentiszteletünkre minden vasárnap 17:00 órakor!

Közben gyermek bibliaóra.

Térkép megtekintése

Van-e Isten? Mit mond az anyagvilág? I.

Van-e Isten? Mit mond az anyagvilág? I.

I. “A természet örök könyvét forgatni ne szűnjed...”

“Minél mélyebbre hatolunk a világ megismerésében, annál nagyobb lesz csodálatunk ”, írja Kepler, a modern csillagászat egyik alapítója. - És te - megcsodáltál-e már legalább néhányat a világ csodái közül? Megcsodáltad-e már a csillagos eget vagy egy kicsiny virág pompáját, a madarak repülését vagy a hangya céltudatos munkáját? Sokat tanulsz a világról! De megtanulod-e csodálni azt?
Itt élsz a Föld nevű égitesten. Bizonyára tudod, hogy Földünk 24 óra alatt körbefordul tengelye körül, miközben óránként 1700 kilométert megtéve kering pályáján a Nap körül. Ránk ragyog a Nap, amely 150 millió km-re van tőlünk, és 70 ezer km-es óránkénti sebességgel száguld a Véga csillag felé. A napba 1.300.000 Föld nagyságú gömb férne bele. Ha a Föld kicsit közelebb volna a Naphoz, a felszíne több száz fok forró lenne, ha távolabb volna, hideg és fagyott lenne: az élet egyik esetben sem alakulhatott volna ki rajta. Ha közelebb lennénk a Holdhoz, ennek hatására az apály és a dagály akkora lenne, hogy a víz naponta kétszer elárasztaná a földrészek nagy területét. - Fejünk fölött esténként 3-4 ezer csillagot veszünk észre, de ezek is szédületes sebességgel keringenek a világűr mérhetetlen tereiben. A mi naprendszerünk csak egy picinyke “alkatrész” a csillagok világában. A legközelebbi állócsillag 4 fényévre van hozzánk; a Sarkcsillag több mint 40 fényévre; a Tejút milliónyi csillaga 20 ezer fényévre. De hol van ettől a világmindenség végső pontja?
És szinte hihetetlennek tűnik, hogy ugyanilyen csodálatos “rendszereket” találsz az atomoknak mikroszkóppal sem látható kicsiny világában. Az atommag körül - mint a Nap körül a bolygók - ott keringenek (vagy hullámzanak) az elektronok, noha egy atom átmérője csupán néhány tízmilliomod milliméter. Csodálatos az is, hogy e “kis csillagvilágban” óriási űr van, és szédítő erő feszül. Ha az atommag és a körülötte száguldó elektronok közti teret eltüntetnénk, Földünk olyan kicsi lenne, hogy az asztalra tehetnénk; az ember akkora lenne, mint a bacilus és az egész emberiség beleférne egy gyűszűbe. (Persze a súlya mindennek megmaradna.)

Milyen csodálatos az atomvilág elrendezése! Vajon nem kelti-e ezt a gondolatot, hogy ugyanaz lehet az atom és a csillagvilág alkotója?
De a csillagoknál, az atomoknál közelebb áll hozzád az élők világa. Mennyi csodát láthatsz itt! Bizonyosan megfigyelted már a napraforgó “ügyességét”: szüksége van a napra, hát utána fordítja fejét. Vagy észrevetted a pincében levő burgonya “leleményességét”: ő is a fényre vágyik, ha nyújtogatni kezdi csíráit a fény irányába... Tanultál a forró égövi növények, például a tök “gyakorlatiasságáról”: beárnyékolja a földet nagy leveleivel, hogy a talajból ne párologjon el a nedvesség, s így megmaradjon az ő számára. Gyökereinek együttes hossza 25 km is lehet; így elegendő nedvességet képes felszívni a száraz talajból is.
Sok egyéb érdekességet is ismersz a növények világából. Tudod, hogy élnek növények sivatagos tájakon és a vízben, a trópusi melegben és sarkvidéken, tengerszinten és sok ezer méter magasságban, és mindenütt alkalmazkodnak környezetükhöz. Talán hallottál arról is, hogy vannak olyan óriási fák, amelyek 100-150 méter magasra is megnőnek (magasabbak, mint a világ legmagasabb temploma) és több ezer évet megélnek. Ugyanakkor hazánkban is él olyan törpe növény, amely virágostul mindössze egy milliméter. De a nagyító alatt látod, hogy a kicsiny növénykék éppoly harmónikus, pompás felépítésűek, mint óriási testvéreik.

És tudod azt is, hogy egy-egy növényi mag magában hordozza az egész növényt. Egyetlen almamagba bele van “programozva” egy hatalmas almafa. Csak elveted és kifejlődik belőle... Milyen belső “irányítórendszerük” van a növényeknek, hogy minderre képesek?
És mennyi csodáról tanultál még! Gondolj csak az élők belső “szerkezetére”: a sejtekre, amelyek önmagukban is kis élő rendszerek, de amelyek szövetekké, az állatoknál, az embereknél szervekké, szervrendszerekké, szervezetté rendeződnek össze... És milyen pontosan tölti be minden rész a maga szerepét a szervezetben. Vagy gondolj egy-egy növény csodálatos “vegyi üzemére”! Igen, a növény olyan feladat megoldására képes, amire ma még a legfejlettebb vegyi gyár sem: széndioxidból és vízből a napfény felhasználásával fehérjét és cukrot “gyárt”, s közben még oxigént is felszabadít, ami az állatok és az emberek légzését lehetővé teszi.
Csodáld meg most csupán a búzát, az építészetnek és a vegyi iparnak e sok titkot rejtő csodáját. A búzaszálat és kalászt mérnöki nyelven (400-szoros nagyításban) így írhatnánk le: egy 4 m széles és 1500 m magas torony, beton és vas nélkül. A toronyban lépcsőket, folyosókat, darukat és vízvezetékeket találunk. A torony falának vastagsága csupán fél méter. A torony tetején vegyi gyár épült, amely szénhidrátokat (lisztet) gyárt vízben feloldott ásványokból a Nap energiájának segítségével. Ez a csodálatos torony rugalmasan hajladozik, és nem törik el...

Vagy nézzük az állatvilág csodáit. Megcsodáltál már egy repülőgépet? Tudod, hogy a tervezők és gépek micsoda munkájába került egy-egy ilyen fémmadár létrehozása? De arra gondoltál-e, hogy egy madár még sokkal nagyobb pontossággal van “megtervezve”? S a repülőgép tervezői a legtöbbet éppen a madaraktól tanulták, az ő testalkatukat másolták le... - Vagy ismered a tengeralattjáró hajó működésének elvét? Ha a légkamrákban levegőt fejlesztenek, akkor felemelkedik a vízben, s ha a levegőt kiengedik, a hajó a víz alá süllyed. Zseniális felfedezés! De nem új. Tulajdonképpen csak a hal lemásolása. Nyomtad már szét a hal léghólyagját? Ez a hal légkamrája. Ezzel tud felemelkedni a tengerben. És testének alakja is a legmegfelelőbb a vízben való tovasiklásra: Így ezt is lemásolták a tengeralattjárók... - Vagy hallottál már a radarról? Ez a gép elektromos rezgéseket bocsát ki. Ha azok beleütköznek egy tárgyba - például a repülőbe - visszaverődnek. - A radar elfogja a visszaverődött hullámokat és jelzi, hol van a keresett gép. Micsoda szellemes találmány. A II. világháborúban megmentette Angliát a német repülőktől. De tudod-e, hogy több állatnak is van “radarja”? Például a denevéreknek vagy egyes halaknak. Rezgéseket bocsátanak ki, és mint a radar felfogják azok visszaverődését. Így tudnak tájékozódni, közlekedni anélkül, hogy beleütköznének a tárgyakba...

Az állatvilág tele van csodákkal. Különösen ismertek az ösztönök csodái. A gólya például elrepül ősszel, és mintegy 10 ezer kilométert repülve jut el a céljához. S tavasszal visszatér ugyanabba a faluba, ahonnan elindult. És a magyar gólya “tudja” , hogy a Szuezi-csatornánál kell átrepülnie Afrikába, mert egyébként belepusztul a tengerbe. A német gólya viszont Gibraltárnál repül át. A postagalamb is hazatalál akkor is, ha akár 1000 km-re elvitték hazulról. Micsoda “műszer” irányítja a madarakat? - Az ösztön. - De milyen csodálatos dolog ez az ösztön, amely a madarak tájékozódásának esetében olyan feladatot tud elvégezni, amit a repülőgépen egy szekrényre való műszer tud csak megoldani!
Sok-sok csodáról beszélhetnénk még az állatok világából. Például állatokról, amelyek környezetüknek megfelelően változtatják színüket, hogy ne lehessen észrevenni őket. Vagy a méhek és a hangyák társadalmának életéről, ahol olyan rend uralkodik, mint egy jól megszervezett államban stb.

De figyeljünk most egy kicsit az emberre, önmagunkra. Tetted-e már a szívedre a kezedet? Elgondolkoztál-e ezen a csodálatos műszeren, a szíven, amely oly rendkívüli pontossággal pumpálja a vért testedbe? Vagy megfigyelted-e már lélegzésedet? Nem kell külön gondolnod rá, és mégis rendszeresen veszed a levegőt, s ezáltal nem fulladsz meg... Elgondolkoztál-e szemed vagy füled “szerkezetén ”? Akik vakok vagy süketek, azok érzik igazán, milyen értékesek ezek a szervek, amelyekkel látunk vagy hallunk! Megcsodáltad-e már - vagy túlságosan is természetes számodra -, hogy egyszerűen csak akarod, és máris fel tudod emelni kezedet, félrefordítod fejedet, vagy lépsz egyet? Milyen csodálatos gép az, amely ilyen műveletekre képes!
Ha a körülötted levő világot tanulmányozod, szinte eláll a lélegzeted a sok csoda láttán. Csodálatos a csillagrendszerek harmóniája, de nem kevésbé csodálatos a kicsiny atomok szerkezete sem. Csodálatosak az élettelen és élő természet részei, és csodálatos a növényi, az állati vagy az emberi szervezetnek pontos és célszerű működése. De talán még csodálatosabb az egész természet hatalmas összefüggő rendje: Egyrészt az élettelen és az élő természet elválaszthatatlan kapcsolata, másrészt az élők világának - a növények, állatok és az ember világának - egymással összefüggő, egymást kiegészítő szervezettsége, rendszere. Hiszen tudod, hogy pl. a növények nem élhetnének, ha nem volna napfény meg levegő. A legtöbb virág nem tudna termést hozni, ha nem poroznák be a virágról-virágra szálló méhek. Az állatok és az ember számára már elfogyott volna az oxigén a levegőből, ha a növények folyton újra nem termelnék stb.

A világban annyi bölcsesség, annyi harmónia, annyi célirányosság van, hogy érthető, ha a történelem sok gondolkodója és tudósa mindezek mögött felfedezte a Végtelen Bölcsességet.

Vörösmarty is erre a következtetésre jut és erre hív fel:
“A természet örök könyvét forgatni ne szűnjed:
Benne az Istennek képe leírva vagyon. ”
 
Forrás: Dr. Tomka Ferenc, Találkozás a kereszténységgel


oldal | about seo